2022. 12. 03.
Ha felébredünk jóléti társadalmunk humanista optimizmusának álmából és kimerjük nyitni szemeinket, akkor az egyházat egy erőteljes küzdelemben láthatjuk szellemi ellenségeivel szemben. Létezik spirituális harc is, nem csak emberi. Egyház feladata tehát ebben a rendkívüli korban az, hogy maga is megtisztuljon a gőgtől és betöltse a romlás visszatartójának szerepét. A vallásosság teljes szellemi zűrzavart teremtve képtelen évtizedeinkben Istennel összhangban lévő célokat kitűzni generációja elé. A környezetükben hosszú évtizedek óta semmilyen valós kegyelemmel teljes istenismeretre nem tudtak eljutni, ugyanis a tartalmatlan, szellemtelen kereszténység soha nem lesz képes kijönni laodikeiai jelenség alól.
2022. 11. 26.
Az utolsó időkre vonatkozó, kereszténységgel kapcsolatos próféciák szemünk előtt teljesednek be, ezek destruktív és degeneráló jelenségeket tárnak fel. Miközben ugyanakkor győzelmünk eléréséhez is határozott utat mutatnak. A döbbenetet az okozza, hogy az ígéretek ugyan meg vannak ígérve, de azokat mégis csak harccal lehet birtokba venni. A hit nemes harcával. Az ember azt gondolná, hogy amit Isten megígért, azt automatikusan meg is adja, anélkül hogy azért nekünk különösebben sokat tennünk kellene. A laodikeiai korszakot János apostol által előre jelzett jellemzői: Isten szeretetének meghidegülése, a Szent Szellem jelenlétének (kenetének) elutasítása, a megigazult ember cselekedeteinek ismeretlensége, a szellemi langyosság, a tekintély elvetése, az öncsalás prófétai köntösökben és az aposztázia. Ami hitehagyás vagy hitből való élet elvetése.
Ha hirtelen Urunk előtt állnál, szeretnéd-e, hogy életed történetét az örökkévalóságban ünnepeljék és megjutalmazzák. Az örökkévalóság tudatában kell élni az egész keresztény életünket. Készen arra, bármelyik pillanatban átvizsgálhatja Krisztus kegyelmi trónja. Olyan emberekké kell válnunk, akik elkötelezettséggel vannak megkeresztelve. Amikor a kegyelem vezérel, kegyelem motivál bennünket, akkor minden javunkra lesz majd, ha odaállunk az emelvényhez. Mert ha van valami a kegyelemben, az az alázatos szív, melyet Isten felemel. Engedelmeskednünk kell Isten teljes akaratával, s nem törődve az emberi véleménnyel, emberi megvetésekkel. Azt kell mondanunk: "Ó, Istenem, azt akarom, hogy ez az életem dicsőítsen Téged, és amikor megállok, a Te tisztelettel teljes jelenlétedben, - ahogy János mondja egy helyen -, „…ne szégyenkezzem a Te megjelenésednél". 1.Ján 2:28
Büszkeség jelentése túlzott önbecsülés; a tehetségek, a szépség, a gazdagság, a teljesítmények, a rang vagy a felemelkedés tekintetében a saját felsőbbrendűség beképzelése, amely magasztos légkörben, távolságtartásban, tartózkodóságban és gyakran mások megvetésében nyilvánul meg. A tövisnek, ítéletnek (szívünk megítélése) vagy próbáknak az a rendeltetése, hogy Istenhez tereljen minket, és alkalmassá tegyen bennünket a kegyelem elfogadására. Pál megértette, hogy a tövis fájdalmas ugyan, de mégis javát szolgálja. Az volt a szerepe, hogy megvédje őt a még súlyosabb bajoktól, például a megtévesztés vagy az arrogancia. Látjuk, van egy problémája, amit képtelen megoldani. Isten újra meg újra megtagadja tőle imádságának meghallgatását. Ez a tövis jelképezi számunkra azt a vihart, feszültséget és szenvedést is, amit akkor élünk át, ha a nehézségek nem akarnak elmúlni. De Pál saját tapasztalatai alapján leleplezi azokat az alapelveket, amelyek segítségül lehetnek ennek a különösen kínzó terhes és komplikált helyzetnek a kezelésében.
2022. 11. 06.
Egyházban levő szolgálatoknak sohasem az arrogánsakat vagy a fennhéjázókat kell megadásra késztetnie, hanem az engedelmeseket kell bíztatnia a kegyelemből való felemelkedésre. Ha nem engedelmeskedsz Isten saját életedre vonatkozó akaratának, akkor sosem fogod megtudni Isten akaratát másvalaki életére vonatkozóan. A filadelfiai gyülekezet az igazi, valódi gyülekezetet ábrázolja. Az Úr azonban tagadhatatlanul szereti az Ő helyreállított gyülekezetét és végül minden szkeptikus el fogja ismerni ezt a tényt. A győzelem nem azt jelenti, hogy valamit megszerzünk, vagy valamin felülkerekedünk, hanem inkább azt, hogy mindvégig megőrizzük, amit az Úr munkájában kaptunk. Ha így cselekszünk, az Úr oszloppá tesz minket Isten templomában.