Jézus Krisztus dicsőséges képéről (eikón) ma kevés szó esik az egyházban. Az Írás azt is jelzi, hogy az ember létének oka nem önmagában, hanem Istenének dicsőségében van, aki arra rendelte az embert, hogy ismertté tegye, képviselje Őt, valamint lényével, cselekedeteivel az Atyának és a fiának dicsőségét kisugározza a látható világban.

A Bibliában a képmás azt jelzi, hogy az eredetiről alkotott kép, a hasonlóság pedig azt jelenti, hogy az ember az eredetéhez, azaz Alkotójához hasonlít. Az istenképűség és hasonlóság hordozza az emberben Istenéhez való személyes közösség képességeit. Isten a dicsőségét megosztotta az emberrel. Ez az ember célját és lényegét adja a jelentől az örökkévalóságig. 

A szeretettel együtt születünk. A félelemre megtanítanak. A szeretet egyben szellemünk intuitív tudása. Ez az a „más és túlvilág”, amelyre vágyunk. Krisztus nem tanítás, a csodák bemutatása szeretetéből. Mindenkinek kötelező elvégezni a szeretet nevű tanfolyamot, egy életen át. A szeretet jelenléte tudatosan hozza el a dicsőséget!

1 Ha emberek, sőt angyalok nyelvén szólhatok, de nincs bennem szeretet (amely Isten irántunk és bennünk való szeretete ihlet), akkor csak hangos gong vagy zengő cimbalom vagyok. 2 És ha van is prófétai hatalmam (az isteni akarat és szándék értelmezésének ajándéka), és megértek minden titkos igazságot és misztériumot, és birtokában vagyok minden tudásnak, és ha van is [elegendő] hitem, hogy hegyeket tudjak elmozdítani, de nincs bennem szeretet (Isten szeretete), semmi vagyok (egy haszontalan senki). 3 Még ha kiosztom is mindenemet [a szegényeknek, hogy élelmet adjak], és ha átadom a testemet, hogy elégessék, vagy hogy dicsőséget szerezzek, de nincs bennem szeretet (Isten szeretete), semmit sem nyerek. 1 Kor 13:1-3

A szeretet alapú szövetség célja: egység és egyesülés. Ebben az üzenetben megnézzük az egység, igazság és a szeretet összefüggéseit. Az Efézusi levél 4-dik fejezetének tematikája a menny tervévét ismerteti meg velünk. A szerette állandó erejét, amely az egyetértésben szabadul fel.