Laodikeai gyülekezet tökéletesen beadta a derekát úgy tűnik a világ irányításának. A háború mindig azért folyik, amiben hiszünk. Az Isten gondolataiért. A kis kovász az egész tét akarja! És amit hiszünk, az a legnagyobb része annak, amik vagyunk. Megigazult emberek. A harcunk Isten Igéjével, szánk szavaival és hitünk legfontosabb cselekedeteivel. Jézus azzal dolgozik, amit mondunk, ezért tanuld meg, hogy a szavaid segítsék az életedet.
A Róma 5,12-19 megtanít nekünk néhány dolgot. Ez a rész elmondja, hogy a Krisztussal való egységünk hasonló, mint az Ádámmal való egységünk. Ugyanúgy, ahogy az Ádámmal való egységünkön keresztül bűnbe jutottunk, a Krisztussal való egységünkön keresztül megigazultunk. Hányunknak kell gyakorolni magát abban, hogy bármit megvalósítson Krisztusban? Semmi szükség arra, hogy ezt gyakoroljuk. Spontán elhibázzuk szent terveinket erőfeszítéseinkben. Görcsös igyekezeteinkben, mindig Ádámhoz vagyunk csatolva. A Biblia megmutatja, hogy a keresztyének élete a hit élete: „Az igaz ember pedig hitből él" (Róm 1,17). Hit által nyerünk életet - ez a kiinduló tapasztalat. Hitből élünk - ez a folytatódó tapasztalat a megigazulásban teljesedik ki.
Az Egyházban már elkezdődött az utolsó, laodikeiai korszaka. Az utolsó nagy korszak a laodiceai gyülekezet korszaka. Jézus ezt a gyülekezetet megtérésre szólítja fel. Egyébként a hét gyülekezet közül ötöt Jézus megtérésre szólított fel. Meg kell állapítanunk, hogy – szemben a filadelfeiaival – a laodikeiaiak elszakadtak Jézus Krisztus megváltói munkájától! E korszak egyik fő jellemzője, hogy a világ szeretete sok keresztényt megragad. Ebben az úgynevezett meglangyosodott gyülekezetben ma arról beszélni, hogy Jézus Krisztus a fej, nem mond sokat.
Az Igéből megtanultad, hogy hogyan járj hitben és elkezdtél átvenni kijelentés ismeretet, látni dolgokat, amiket korábban nem láttál. Azt tetted, hogy a hit szemén keresztül láttál. A hit látja a láthatatlant. Ha te test szerint jársz, csak az érzéki ismeret szerint, akkor az információtól kell függened. Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk. Azt jelenti, hogy úgy teremtettünk, hogy úgy cselekedjünk, mint Isten.