Az „Úr félelmének” egészséges megértése az Atyáról alkotott képemen-nézetemen múlik. Ha ismerem a Szentírás Istenét az „Úrtól való félelem” másképp fog kinézni, mintha égi zsarnokként tekintenék rá. Ezért ismételten azt tanácsolom az embereknek, hogy folytassák azt a következetes gyakorlatot, az Írásokkal elmerülve töltsenek időt Jézus és az Atya szeretet kapcsolatának felismerésére és a láthatatlan Isten látható szeretetének kifejeződésének mélyebb, intimebb megtapasztalására.
Ez az üzenet, amiről szó lesz a következőkben: Az Úr Félelme. Az üzenetekben a Szent Szellem segítségével keressük, nemcsak az Úr félelmének értelmét, hanem azt is, hogyan járjunk Isten igazságának kincseiben. Tanulni fogunk az ígéretek megvalósulásának szabályairól, és arról is amikor hiányzik a szent félelem Krisztus testéből, Krisztus szolgálóinál a Szentírás tükrében. Mielőtt az Úr félelméről beszélnénk, vetnünk kell egy pillantást annak az Istennek szerető kedvességére, akit szolgálunk. Az üzenetben azt akarjuk, hogy elmélkedjünk Isten karakterén is. Mert, hogyan tudnánk Őt kellőképpen tisztelni és félni, ha nem vagyunk tudatában egyedülállóságának?
A megtéréskor minden kereszténynek tudnia kell, hogy Krisztus akkor tud hitelesen megnyilvánulni benne, ha erre a célra odaszánja egész életét. Jézus Krisztus megváltása a hívők számára lehetővé tette, hogy a mennyei embert (Krisztust) magára ölthesse. Sőt hordozza személyében, magatartásában. Amennyiben földi élete alatt hűséggel tükrözi a benne élő Krisztust, akkor tulajdonságait tükrözi és megnyeri az örök életet. Krisztus spirituális ereje függ a Szent Szellemmel való kapcsolatunktól és hűséges követésétől. Isten Szelleme legfontosabb szolgálata az, hogy az ember szívébe ismeretet adjon, hogy Jézus a Messiás, az Isten Fia és képes naggyá fejlődni bennünk.
Ma az Úr által betöltött, újjászületett szellemünk a Mi templomunk és Isten temploma. A szentek szentje. Csak a papok hordozhatták Isten képmását, mert csak ők mehettek be a szentek szentjébe, és csak ők tartózkodhattak Isten látható jelenlétében. Nem a módszer számít, hanem az isteni élet.
A Szent Szellem és a szentek szentjében szolgáló papság együtt tud csak mozogni. Egészen addig nem talál a papság nyugalmat, amíg be nem lép szellemében, ebben az együttműködésbe. A nyugalom helye nem a lelkünk, hanem a szellemünk. Krisztus ma megelevenítő Szellemként a szellemünkben van. Csak a szellemünkben találkozhatunk Krisztussal.
A szellemi papság definíciója nem az újszövetségben kezdődött. A papság mindig kapcsolatban van Istennel és teljesen át kell adnia magát neki, hogy az Ő életének áramlásában egybeépüljön a mennyei élettel. Ez áramlás. A papság szónak két jelentése van: Az első a papi hivatalt, a papi szolgálatot jelenti (Zsid 7.) a második, ennél fontosabb jelentés a papi testületre, a papok testületi csoportjára vonatkozik (1Pt 2,5.9). Isten üdvrendjében az elsőrendű szolgálat a papság szolgálata. Isten az Ő terve, vagy üdvrendje szerint kormányozza a világegyetemet. Az isteni üdvrend az isteni terv végrehajtásának módját jelenti. A teljes Biblia szerint Istennél három fő szolgálat található: a papság, a királyság és a prófétaság. A vezető szolgálat a papság, mert ez hozza működésbe a másik kettőt. Másképp fogalmazva a királyság és a prófétaság egyaránt a papság szolgálatától függ.