Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 19.
A királyság megnyilvánulásának alapja a feltámadás. Aki átment a halálon, annak lett élete. Amikor a hívő ember elveszíti saját lelki életét (sorsát), ahogyan a gabonaszem elhal, az növekedni fog a természetfölötti életben és sok gyümölcsöt terem. Ez Isten képességét, életét és természetét jelenti bennünk. A keresztyénség nem jelenti a gyöngeségek örökké való eltávolítását, hanem inkább az isteni kegyelem megmutatása az emberi erőtlenségben. Minden mennyei erő kegyelem által nyilvánul meg. A mi felelősségünk az, hogy higgyünk ebben. „Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Aki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.” Ján 12:25-26
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 12.
Isten gyermekei számára csak az nyújt biztonságot, ha személyes tapasztalatává válik a Krisztusban való feltámadott élet. Az az élet, amelyet az újjászületéskor nyerünk, s örökké tart. A lényeged, az a részed, ami láthatatlan: ez a szellemed. Itt kiviteleződnek a mennyei dolgok. Ha Krisztus kereszthalálát nem vonatkoztatjuk saját szellemünkre, és ha a nem létesül kapcsolatunk a feltámadás életével, akkor kudarc irányában tolódik sorsunk. Az erő elnyerésének alapja a feltámadás. „Megismerjem Ót és a feltámadásának hatóerejét és a szenvedéseiben való közösséget, hogy hasonlóvá alakuljak az Ő halálához. Testvérek, magamról nem gondolom, hogy már megragadtam.” Fil 3:10,13
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 5.
Ádám bűnének következménye lett a fizikai és szellemi halál. A halál nem megsemmisülést jelent, lehet esemény, állapot vagy szellemi lény. Engesztelés követelményei szerint, Krisztus szelleme Seolban való megjelenésekor legyőzte a halált. Ami szembe tud szállni a halállal és túl tudja élni, azt nevezzük feltámadásnak. Testével egyesült szelleme és lelke, majd leült a királyi trónra munkáját folytatva. Krisztus Szelleme meggyőz bennünket és pontos tájékoztatást ad a feltámadott élet lehetőségeiről. Feltámadás által adatott nekünk az újszövetségi ígéretek birtoklása és a királyság természetfölötti élete. Ami viszont nincs a feltámadásban, annak a legkisebb köze sincs a Krisztushoz. „Mert ha eggyé lettünk (összenőttünk) Vele a halálának hasonlóságában, akkor a feltámadásában is azok leszünk.” Róm 6:5
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. szeptember 29.
Amikor újjászületsz a szellemed új természetet kap, de az értelmed nincs megújítva. Azon kell lennünk, hogy bekerüljön a bensőnkbe a Szellem által mindaz, amely kitörli a régi élet szerinti mentalitást. Mindannyian láthatatlan korlátokkal jöttünk, de Isten el akarja mozdítani ezeket a korlátokat. Úgy kellene cselekednünk, járnunk, beszélnünk, ahogy Ő. Isten erre a szintre akar vezetni minket, de nem tudja megtenni mindaddig, amíg nem hisszük el az új természetünk életének erejét. „De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.” Jak 1:25
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. szeptember 14.
Aki beleszületik egy családba az megkapja a család nevét, annak jogait és kiváltságait, mert családtag lett. Hinned kell, hogy ez megtörtént. Ne keress érzést. Az érzés jönni fog, de a hitet fogja követni. A felülről születés által isteni élet és természet lesz szellemedben. Péter „a szív rejtett emberének” nevezi, mivel rejtve van a természetes világtól. „Ámen, Ámen mondom neked, ha valaki nem lesz újjá (nem származik fentről), nem láthatja meg (nem képes felfogni) az Isten Királyságát (királyi uralmát).” Ján 3:3 Vida
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. szeptember 21.
Az újjászületéskor (újra v. felülről születés) szívünkben egy kapcsolódási lehetőség alakul ki Isten királyságával. Atyánk irgalmassága indítja el ezt az élményt és egyben kijelentés is történik Krisztus feltámadásáról. Ekkor elindul ismeretünk fejlődése a szentháromságról, önmagunkról és a láthatatlan javainkról. A hívő ember szelleme funkcionálni kezd és belép identitásába Krisztus természete. Így válunk szellemi emberré, majd képesek leszünk Isten királyságának törvényeit megérteni. „De ti nem vagytok testben, hanem szellemben, ha ugyan az Isten Szelleme lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé.” Róm 8:9
2. rész / 1
2. rész / 2
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. szeptember 7.
Az egyház most keresztülmegy egy paradigmaváltozáson. Új minta, új cselekvési mód, új látásmód. Egy változáson (megtérésen) megyünk át. Az egyházáról alkotott látásunkban is átvonul a királysági gondolkozásmód transzformációja. A királyság azért jött el, hogy Isten koncepciójának és természetének teljes kifejeződése történjen meg az egyház által. Amit mi csinálunk: megtérés által engedjük beengedni intellektusunkba és szívünkbe ennek kivitelezését és perspektíváit. „Betelt az idő és (már) közel van az Isten királyi uralma, változtassátok meg gondolkodásmódotokat és higgyetek az evangéliumban (örömhír, győzelmi hír).” Márk 1:15 Vida
Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. november 30.
Nagyon sok keresztény nem hisz a szellemi javakban, mivel nem is tudják mit tanít Isten igéje erről a témáról. Így problémáink fő oka az ismeret hiánya papságunk pozícióiról és perspektíváiról. Mondhatjuk azt, hiszem, hogy az újjászületés igei, ennek ellenére nem birtokoljuk annak céljait, valóságait. Az áldásokat (mennyei javakat) pedig ugyanúgy tudjuk elvenni új.sz.-i papként, mint ahogy Krisztus vette el földi szolgálatában: hallás által. A hallás kijelentés. A kijelentés pedig egyfajta szellemi étkezést jelent. „Isten főpappá nevezte ki a Melkisédek rendje szerint. Róla sok mondanivalónk van nekünk, amit nehéz megmagyarázni, mert nehézkesek lettetek a hallásban.” Zsid 5:10-11 Vida
Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2013. november 23.
A sorozat témája azért fontos, mert a szellemi papság mozgatja a szellemi törvényeket. Az ellenség nem szeretné, hogy Isten előre eltervezett kiválasztottságában éljen az eklézsia. Mindaddig, amíg meg nem tanuljuk a királyi papság szolgálatát, nem tudunk újszövetségi papként tevékenykedni, így királyként sem tudunk uralkodni. Mindez azért van, mert a mennyek királysága az ú.sz.-i papoknak van fenntartva. A papok feladata természetfölötti: átveszik Isten időzítésiét, terveit, utasításait. Sokan helyes mennyei modell átvétele nélkül akarnak élni és mozogni Isten királyságában. „Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik Szellemben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk.” Fil 3:3
Nochta Pál, Hajdúsámsoni gyülekezet (MPE), 2013. november 17.
Isten mindig is egy népet akart magának, amely királyi papságként szolgál az ő jelenlétében. Legfőbb vágya az, hogy övéi szeressék őt, hiszen a megváltás művének is csak a vele létrejött bensőséges kapcsolat ad értelmet. Amíg Mózes Isten dicsőségét szemlélte, mert annyira beleszeretett az Úrba, addig Izrael fiai elfordultak Istentől és imádták saját bálványaikat. Sajnos ezt a jelenséget láthatjuk a mostani időkben is.
Még...
Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2013. november 9.
Istennek már Izraellel is az volt a terve, hogy papok birodalmává váljon, többek között ezért hívta jelenlétébe Izrael fiait, de ők folyamatosan távolodtak az Úrtól, míg végül teljes engedetlenségbe kerültek. Csak a következő generáció tudott bemenni az ígéret földjére. Az újszövetségi népből is mindig csak egy maradék akar papsággá válni és örökölni az ígéreteket. Mózes kitűnő példája a Krisztust szemlélő papságnak, vagyis az imádóknak, akik szellemben és valóságban imádják az Atyát. Nekünk is ilyenné kell válnunk, hogy ellen tábora legyünk a megtévesztés alatt lévő látható egyháznak, amelyet elhagyott Isten dicsősége. „És felszállt az Úrnak dicsősége a város közepéből, és állt a hegyre, amely várostól keletre van.” Ez 11:23
Tóth Lajos, Ózd, Maranatha gyülekezet, 2013. november 2.
Egyedül a királyi papságnak van megengedve, hogy a király közelébe menjen és szolgáljon neki. Péter Isten jóságának szellemi ízlelésről beszél a papsággal kapcsolatban. Isten közelsége, ismerete adja meg a jó normáit. Pál a jó fogalmát magasabb szintre emeli, hangsúlyozva ezzel a gondolkodási mód megújulását. Az ÚSZ általában különbséget tesz: erkölcsileg jó, ill. a jó megnyilvánulásai és az Isten által létrehozott jó cselekedetek között. Nem a mi karakterünkből (lelkünkből) jön létre. Jó cselekedetek azok, amelyeket Isten előre elkészített, hogy azokban járjunk. „Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevő jó az Úr szemeiben; és azokban gyönyörködik ő! Vagy: Hol az ítélet Istene?” Mal 2:17 Kecsk.
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2013. október 26.
Újszövetségben a királyok és a papok, mint Isten munkatársai, királyságának kiterjesztésén munkálkodnak. Ebben a folyamatban megtapasztaljuk a Krisztusi életnek, Isten királyságának és az Ő céljának valóságából. Isteni partnerségről beszélünk, amely által beléphetünk nem csupán Isten kijelentéseibe, hanem feltámadás erején keresztül megnyílvánulásaiba, amilyeket még nem láttunk ezen a földön. Isten szándéka soha nem az volt, hogy a papok ragadják meg a mennyei javakat, hanem a javak jöjjenek utánuk. „Jézus Krisztustól, Aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által, és tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának: Annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökké! Ámen.”Jel.1:5-6
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. március 29.
Az üzenet első részében jézabeli céltévesztést vesszük újra górcső alá. A megcsalattatás belülről történik és sokszor ezt a képmutató hit hozza létre. Ekkor olyan szabályok, szellemi elvek félreértése által ítéli meg a hívő önmagát, amelyek sok esetben nem a valódi szeretetből való hit. A látható dolgokra való alkalmazkodás lesz inkább fókuszban (a láthatatlan belátását negligáljuk), mint a szeretet általi belső átalakulás vagy megtérés. A tanítás vége közös imával záródik. „A parancsolat végcélja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és kétszínűség nélküli hithűségből való szeretet” 1Tim 1:5 Vida
1. rész
2. rész
